Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Nyílt kártyákkal (eredeti címén Cards on the Table) Agatha Christie 1936-ban megjelent regénye.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Szereplők

  • Hercule Poirot
  • Battle főfelügyelő
  • Race ezredes
  • Ariadne Oliver
  • Mr. Shaitana
  • O'Connor őrmester
  • Dr. Roberts
  • Anne Meredith
  • Mrs. Lorrimer
  • John Despard őrnagy
  • Rhoda Dawes
  • Mrs. Craddock
  • Mrs. Luxmore
  • Gerald Hemmingway

"

Érdekességek

  • Ebben a regényben Poirot-n kívül szerepel három másik Christie-alak is: Battle főfelügyelő, Race ezredes, és Ariadne Oliver, a krimiírónő.
  • Regényben először jelenik meg Ariadne Oliver (egy Parker Pyne-történetben már korábban is szerepelt).
  • Agatha Christie ebben a könyvében előre megnevezi, hogy mely személyek közül kerülhet a gyilkos.

Történet

Mr. Shaitana, a népszerűtlen, ám dúsgazdag, Londonban élő férfi meghívja Poirot-t egy vacsorára. Azt állítja, négy gyilkost – mint a gyűjteménye darabjait – fog bemutatni.

Megérkeznek a vendégek: Poirot, Battle, Race, Mrs. Oliver; Mrs. Lorrimer, dr. Roberts, Despard és Miss Meredith. A helyzet igen érdekesen alakul: négy "kopó" és négy "gyilkos" vesz részt a vacsorán. Az étkezés után a négyen-négyen másik szobába mennek bridzselni. A "gyilkosok" szobájába megy Mr. Shaitana, aki igencsak élvezi a kialakult furcsa helyzetet. A játék sokáig tart; majd a Poirot-ék el akarnak búcsúzni a házigazdától, aki eddig a fotelban aludt. Meglepve tapasztalják, hogy Mr. Shaitana nem alszik, hanem meggyilkolták.

Poirot és Battle főfelügyelő nyomoz

Poirot és Battle természetesen azonnal megkezdi az ügy felgönygyölítését – Mrs. Oliver és Race segítségével. Race-t megbízza a főfelügyelő, hogy tudjon meg mindent Despardról. Mrs. Oliver pedig csak "szimatolni" fog, a saját módszereivel. A gyilkos természetesen a másik négy bridzselő közül kerül ki, hiszen ők tartózkodtak Mr. Shaitanával egy szobában.

Meg is kezdik a kihallgatást. Az első dr. Roberts. Poirot megállapítja, hogy kitűnő megfigyelő, de a kártyaparti menetét nem tudja pontosan felidézni. Mrs. Lorrimer pedig éppen ennek az ellentéte: nem igazán koncentrált másra, mint a bridzsre, és megdöbbentő pontossággal tudott a kártyára visszaemlékezni, de a szobából csak néhány tárgyra emlékszik. Ezután következik Miss Meredith. Meglehetősen félénk teremtésnek mutatkozik. Despard őrnagy pedig igen határozottnak mutatkozik, és ha gyilkosságot követne el, nem hirtelen felindulásból, hanem előre megfontoltan követné el, hasonlóan Mrs. Lorrimerhez. Hogy megtudjon egyet-mást az emberek személyiségéről, Poirot a kártyaparti menetét tartalmazó papírlapot használja, ezen ugyanis mindannyiuk kézírása megtalálható. Mint megtudják, négy kör volt, bár az utolsót a gyilkosság felfedezése miatt nem tudták befejezni. Poirot később megtudja Mrs. Lorrimertől, hogy az első körben (robberben) Anne, a másodikban Despard, a harmadikban Mrs. Lorrimer, a negyedikben pedig dr. Roberts volt az írnok. A papírlapról Poirot megállapítja, hogy Anne igen gondosan vezeti, Despard pedig minden percben tudni akarja, hol tart, mert folyton áthúzogatja a részeredményeket. Határozott és olvasható kézírás Mrs. Lorrimeré, míg dr. Robertsé lendületes, cirkalmas. Megállapítják, hogy Despard őrnagy megbízható játékos, Anne is jól játszik, bár kissé óvatos, dr. Roberts is remekül ért a játékhoz, bár hajlamos túllicitálni. Mrs. Lorrimer, aki a legmeghatározóbb személyiség, egyszerűen zseniálisan játszik, a játék minden csínját-bínját érti. Megtudják azt is, hogy mindannyian felkeltek az asztaltól a játék közben, és Mrs. Lorrimer biztosan odament Mr. Shaitanához.

Ezután megkezdődik a tényleges nyomozás, mely során kiderül, hogy dr. Roberts kezelt egy bizonyos Mrs. Craddockot, akinek a férje meggyanúsította a doktort, hogy viszonya van az asszonnyal. A doktor ezt letagadta, majd Mr. Craddock erre megfenyegette, hogy feljelenti az orvoskamaránál. Nem sokkal később azonban megbetegedett, és meghalt. Halála után az asszony elutazott Egyiptomba, és ott hunyt el. Anne Meredith pedig régebben Mrs. Bensonnál dolgozott, aki fügeszörpöt fogyasztott. A másik, kalapfestékes üveg, elrepedt, és az idős hölgy azt kérte, Anne töltse át a fügeszörpösbe. A hölgy pedig véletlenül ivott a kalapfestékből, és belehalt. Despard őrnagy pedig hajdanán a dél-amerikai dzsungelben egy expedíciót kísért el, melynek vezetője Luxmore professzor volt; Despard pedig lelőtte őt. Mint kiderült, Mrs. Luxmore és Despard között semmi nem történt. Luxmore azonban lázas lett, és beleesett volna a folyóba, de az őrnagy elhatározta, hogy meglövi a lábán, összerogy, s így megmentheti az életét. De az asszony, aki azt képzelte, Despard szereti őt, ezért meg akarja ölni a professzort, meglökte az őrnagyot. A golyó így Luxmore hátába fúródott, aki azonnal meghalt.

Hamarosan Mrs. Lorrimer bevallja, hogy megölte Mr. Shaitanát, korábban pedig a férjét. De Poirot a Shaitana-gyilkosságot illetően nem hisz neki, s kideríti, hogy a hölgy csak Anne Mereditht akarja védeni, mert látta, amint megöli Mr. Shaitanát. Csupán azért védi, mert – mint mondja – Anne előtt ott áll még az egész élet. Poirot mikor távozik Mrs. Lorrimertől, Anne-t látja hozzá bemenni. Másnap Poirot-t telefonon értesítik arról, hogy Mrs. Lorrimer öngyilkos lett, s egy levelet is hagyott maga után.

Anne úgy gondolta, hogy Rhoda veszélyes lehet rá nézve, mert elmondhatja, hogy Anne Mrs. Bensonnál dolgozott (azt nem tudta, hogy Mrs. Oliverrel már közölte e tényt). Ezért megpróbálja megölni Rhodát, mégpedig a vízbe löki. Ám mindketten beleesnek. Poirot és Battle nem tudják őket utolérni, de Despard már előttük odaért, s ki tudta menteni Rhodát. Anne-t is kivonszolják, de már nem tudnak rajta segíteni.

Megoldás

Összegyűlik ismét a társaság – Mrs. Lorrimer és Anne Meredith kivételével – Poirot lakásában. A mesterdetektív pedig leleplezi Mr. Shaitana gyilkosát: Dr. Robertset. Megölte ugyanakkor Mr. Craddockot és a feleségét is. Dr. Rpberts pedig reggel hamis ürüggyel állít be Mrs. Lorrimerhez, és azt állítja, halott. A szobalányt kiküldte, és a doktor ekkor ölte meg az asszonyt, mégpedig egy intravénásan beadott szerrel, ami a Mrs. Lorrimer által használt altatóval együtt igen veszélyes volt. Dr. Roberts pedig levelet is hamisított Mrs. Lorrimer kézírásával, melyben leírja, hogy öngyilkos lesz. Így dr. Roberts aggodalmat színlelve be tud jutni a hölgyhöz. Egyvalaki – az ablakmosó – azonban épp a gyilkosság pillanatában megy el a létrájával az ablak előtt. Dr. Roberts beismeri tettét. Poirot pedig megdicséri Gerald Hemmingway színészt, hogy tökéletesen eljátszotta az ablakmosó szerepét, aki nem is létezett.

Idézetek

"Elérkezett Poirot nagy pillanata: minden szempár mohó várakozással szegeződött reá.
– Igazán nagyon kedvesek – mondta mosolyogva. – Gondolom, tudják, mennyire élvezem az én kis előadásaimat. Prózai lélek vagyok.
– Előrebocsátom, hogy ennél érdekesebb esetem még nem adódott. Ugyanis nem volt miből kiindulni. Adva volt négy ember, akik közül az egyik biztosan gyilkolt, de melyik? Volt valami áruló jel? Tulajdonképpen semmi. Nem volt használható nyom, se ujjlenyomat, se terhelő irat vagy egyéb dokumentum. Csak maguk az emberek voltak. És egyetlen használható tárgyi bizonyíték: a bridzsparti négy eredménylapja."

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.